Gyöngyös neve a repüléssel már az 1900-as évek elejéltől kezdődően összefonódik.

1932-ben helyi mesteremberek némi szakkönyv birtokában, szakmai előképzettség nélkül elkezdték építeni a „Gyöngyös 33” néven ismertté vált, első magyar motor nélküli teljesítmény-repülőgépet, mely építésekor és azt követően is dicsőséget szerzett a település és az ország egészének.

Ezzel egy időben helyiek megalakították a Mátravidéki Motor Nélküli Repülőosztályt. (MOVERO)

Az egyesületben készült modell és valóságos repülőgépeket a Pipis-hegyen szervezett repülőnapok keretében ismertették a nagyközönséggel. A repülés sikerei, széles körű ismertté válása vonzotta az embereket, országos vitorlázó táborozás, repülőtanfolyamok, repülőnapok népszerűsítették a repülést.

A II. világháború megtörte ezt a „szárnyas” diadalt és sajnálatos módon máig sem sikerült visszahozni, utolérni a kezdeti sikeres szerveződést. A repülőtér és a repülés szervezeti és finanszírozási nehézségekkel küzd.

A kezdetekkor a Pipis-hegyi, városi tulajdonú terület került átadásra a sportrepülés számára, mely 1931-ben lett a MOVERO tulajdona, a bővítés során az erdőgazdaság a Pipis-hegy keleti részét átadta használatra.

A II. világháború kitörésével hadászati célokra rendelték alá a repülőteret, katonai felügyelettel.

A háború során keletkezett károk elhárítását követően a város pénzügyi támogatásával sikerült újraindítani a repülést, repülő kiképzést, 1956 után katonai kiképzésen kívüli kiképzések érdektelenné váltak és a repülőtér bezárását jelentették. Az 1960-as évek államosításával a Magyar Honvédség kezelésébe került a repülőtér. A honvédség itt csupán raktár és nem katonai bázist alakított ki, majd a Honvédség részére üdülőtelepet alakítottak itt ki.

’984-ben ismét megszervezték a repülőoktatást a Magyar Honvédelmi Szövetség keretén belül, de mostanáig bizonytalanság kíséri.

A helyi „Repülőklub Gyöngyös” az MHSZ tagszervezeteként használatra kapta meg a repülőteret, ezt követően a Sámson Holding adta bérbe a klubnak a területet. A vitorlázó és motoros szakosztállyal működő klub jelenleg is használója a területnek.

Több kísérlet volt arra, hogy a repülőtér a települési Önkormányzat tulajdonába térítésmentesen visszakerüljön, és sportrepülőtérként üzemeljen tovább.

 

Repülőtér Jogállása

A Pipis-hegyi repülőtér az 1996. július 1-től hatályos, a légiközlekedésről szóló CXVII. Törvény 37.§(1) bekezdés bb) pontja értelmében „nem nyilvános, állami repülések céljára szolgáló repülőtér”.

Ezen repülőterek létesítésére, fejlesztésére  és megszűntetésére a honvédelmi miniszter- a területileg illetékes települési önkormányzat(ok) véleménye és a Kormány előzetes egyetértése alapján a miniszterrel, a belügyminiszterrel környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben adhat ki.

Állami tulajdonú repülőteret a Kormány egyetértésével lehet elidegeníteni.

A repülőtér körül biztonsági és zajgátló védőövezetet, illetve fokozottan zajos területeket kell kijelölni.

 

A Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Főosztályának tájékoztatása szerint a repülőteret jelenleg kiképzési célokra veszik igénybe, a jövőben az ezirányú használat gyakoriságát tervezik, a légierő igényeihez mérten. Konkrét fejlesztést, épületállomány bővítését öt éven belül nem terveznek.

 

2002. 05. 12.